Katarzisz Komplex Művészetterápia
"Több évtizedes művészetterápiás tevékenységem során megtapasztalhattam, hogy az alkotói vágy velünk született, bennünk él, megpróbáltatásoktól, betegségektől, életkortól függetlenül. A kiscsoport keretében történő alkotói folyamatban a résztvevők találkozhatnak önmagukkal, mivel képeik betekintést engednek a személyiség belső világába. Az adott témához kapcsolódó, relaxáció alatt elhangzó vers, zene és alkotófolyamat megnyithatja a psziché alvó erőit. Ám közel kerülhetnek a csoporttagok egymáshoz is, a műveikhez fűzött közös reflexiók által. A Módszer lehetőséget teremt arra, hogy a résztvevők átéljék az alkotás örömét, amely felszabadítja az érzelmeket és a kreativitást, feloldja a mindennapok feszültségét és nyomását."
A Katarzisz Komplex Művészetterápiát Antalfai Márta az 1970-es évek közepén dolgozta ki és alkalmazta majd 8 éven át a Róbert Károly Körúti Kórház (ma Nyírő Gyula néven szerepel) II. Pszichiátriai Osztályának rehabilitációs részlegén csoportterápia formájában.
A módszer hatékonyságát a részlegen megrendezett országos körű kiállítás keretében mutatta be, melynek emlékkönyvébe számos neves pszichiáter és pszichológus elismerését fejezte ki. 1980-ban született az első leírás a módszerről, amelynek az akkori neve Társas kapcsolatokat katarzisélményen keresztül reorganizáló tematikus művészetterápia volt.
Az 1980-as évek közepétől a kiscsoportos művészetterápiás módszer egyéni terápia keretében szolgálta a páciensek rehabilitációját. A módszer alkotójának folyamatos továbbképzései és egyetemi oktatói feladatai miatt hosszú szünet után az 1999-2000-es években éledt újjá és mint készségtárgy került oktatásra az ELTE Személyiség-és Egészségpszichológiai Tanszékén.
Antalfai Márta a módszert a 2000-es évektől kezdve folyamatosan továbbfejlesztette, több képzés és terápiás egyesület keretében is alkalmazta önismereti sajátélményként, illetve mentálhigiénés céllal különböző segítő szakemberek számára. Több hazai és nemzetközi művészetterápiás konferencián is bemutatásra került workshop és előadás formájában.
A módszer részletesebb leírásáról és annak tapasztalatairól a vonatkozó tanulmányokon kívül a szerző Alkotás és kibontakozás című könyvében olvashatunk, amely 2014-ben jelent meg.
Az Oktatási Minisztérium, majd az Oktatási Hivatal 2006-tól akkreditálta. Ezt követően és jelenleg is a Lelki Egészségvédő Alapítvány keretében önismereti sajátélmény formájában kerül oktatásra.
A Katarzisz Komplex Művészetterápia módszere 2010 óta másoddiplomát adó képzésként a felsőoktatásban is elsajátítható, 2023-tól „Antalfai fejlesztő művészetterápia” néven.
A Katarzisz Komplex Művészetterápia ars poeticája
„Egyéni életünknek a legfontosabb feladata és értelme, hogy a belső tapasztalatot és lelkünk üzenetét a külső valóságban életre keltsük. Ez a teremtő készség."
A Katarzisz Komplex Művészetterápia (KKM) nem művészképzés, mindenki számára nyitott és elérhető. A mindannyiunkban ott lévő teremtő, alkotó képességre épül.
Nagyon sokan nem tudják, hogy a bennünk lévő alkotóerő velünk született, és megjelenésre, megnyilvánulásra törekszik. Keresi a szépséget és vágyódik utána, mivel a szép harmóniával tölt el bennünket.
A mások alkotásaiban való gyönyörködés mellett fontos számunkra, hogy az a néhány ecsetvonás, ami a mi lelki érzéseinket közvetíti, is kifejeződhessék. Már maga a játék a színekkel, formákkal is üdítő, örömet adó lehet. Környezetünk azonban sokszor nem segíti, hanem kritikájával, ítélkezésével gátolja a velünk született kreativitás kibontakozását.
Iskolánk mottója: „Az alkotóerő bennünk él”
A KKM célja, amelyből komplexitása is adódik, hogy a képzőművészeten túl társművészetek (vers és zene) bevonásával, valamint relaxáció és imagináció alkalmazásával érzelmi átélést, megrendülést, megtisztulást, felemelkedést, összességében katarzisélményt hozzon létre. Ezen élmények feldolgozására elsősorban maga az alkotófolyamat, másodsorban pedig az elkészült alkotásokra adott reflexiók és asszociációk adnak lehetőséget. A kiscsoportos terápiás alkalmak az évkör-évszakok természeti változásaira, valamint ezen változásokra történő hangolódásra és rezonálásra épülnek.
A Katarzisz Komplex Művészetterápia kreativitásra épülő alkotófolyamata a természet, a vers és a zene bevonásával kívánja megérinteni és megszólítani a „szív legmélyebb üregeiben cseleit szövő fondor magányt, s a mindenséget.” A lelki sérülések, a különböző pszichés és szomatikus zavarok és fogyatékosságok hatására az egyén behúzódik önmagába, töredezetté válnak kapcsolatai, néha saját maga is. Az életút elakadásainak feldolgozásához, továbbá a személyiség rekreációjához „királyi útnak” tekinthető ezen mélylélektanra épülő, s egyben az „itt és most” -ra fókuszáló művészetterápiás módszer, amely többek között növeli az önelfogadást, önbizalmat, és gazdagítja a személyiséget.
A Módszer alkalmazásával készült alkotások segítenek meghallani a lelkünk mélyéről érkező „üzeneteket”, amelyek egyszerre hozhatnak változást, elevenséget és ezzel új harmóniát, új örömöket és célokat életünkbe.
Antalfai Márta
Budapest, 2004
Az alábbiakban a Katarzisz Komplex Művészetterápia bemutatásánál Antalfai Márta tanulmányaiból idézünk.
„A KKM módszerének meghatározó tematikai egysége az évkörhöz, azon belül is az évszakok változásaihoz kapcsolódik, amelynek alkotással történő végigkísérése a természet körforgásához és rendjéhez illeszkedést szolgálja. Az évkör útja megidézi az ember életútját: tavasz – születés, nyár – kibontakozás, ősz – kiteljesedés, majd tél – búcsúzás és elmúlás.
Ugyanakkor az évkör szimbolizálja az egyes életszakaszokat is, s az azoktól való búcsúzást – életünk fordulópontjait. Az életút és az egyes életszakaszok megjelenítése a képzőművészet eszközeivel, egyben katartikus hatású! Lehetőséget teremt az emlékezésre, úgy az örömteli, mint a fájdalmas életeseményekhez kapcsolódó érzések megjelenítésére, majd a korrekcióra és rekreációra.
Az ismétlődő évkörök természeti történéseiben egyszerre van jelen az álldóság és a változás, mely utóbbi magunkba építése a módszer eszközeivel, megindíthatja a sok esetben letapadt, megrekedt pszichés struktúrát. A változás elindításával a személyiség egésze mozgásnak indul és energiával töltődik fel.
A módszer második tematikai egysége a személyes életutat járja végig. Az életútnál a sorsfordító, fejlődési krízisekhez kapcsolódó állomásokat idézzük fel. A módszer speciálisan előkészített alkotófolyamatában a résztvevők személyes életútjukat a méhen belüli állapottól kezdődően egészen időskorig, a bölcsesség koráig jelenítik meg.
Az egyéni életút ezen sorsfordító állomásainak epizódemlékezet-szintű átélése a fejlődési szakaszokat fémjelző archetípusok mentén rekreációs lehetőséget nyújt. A felszínre kerülő élmények alkotásban történő megjelenítése, illetve az alkotófolyamatban történő lereagálása szintén rekreációs hatású.
Az életút ezen fázis-specifikus szakaszainak megidézése szintén kapcsolódik az évkör életúttal analóg időszakaihoz, például tavasz – március – születés. Az életút egyes fordulóinak ábrázolását hozzákapcsoljuk a természet változásához és az archetípusokhoz.
A KKM harmadik tematikai egysége az alapvető archetipikus kapcsolataink – anya, apa, testvér, barát és párkapcsolat – mentálhigiénés rendezését foglalja magában, a módszer alkotói eszköztárával.
Mindhárom tematikai egység lehetőséget teremt úgy a tudatos, mint a tudattalan lelki problémák korrekciójára, valamint az energiát megkötő komplexusok feloldására – ezért mentálhigiénés hatású!
A KKM hozzájárul ahhoz, hogy rátaláljunk egyedi életutunkra. Sok esetben csak későn vesszük észre, hogy „saját magunk mellett” élünk, nem a saját utunkon járunk, hiszen lelki szinten már rég eltávolodtunk attól az életformától, amibe berendezkedtünk.
Ismert számunkra, hogy az alkotások szimbolikus képein tükröződik az alkotó lelkiállapota, problémái, nemegyszer a krízisei is. Tehát a keletkezett műről képet kaphatunk az alkotó személyiségéről, pszichés állapotáról is.
A gyógyító, személyiségfejlesztő és kibontakoztató terápiás térben nagy szerepe van a kisközösségben (8-10 fős csoportban) történő alkotásnak, valamint a folyamatot kísérő és katalizáló terapeutának.
Összeségében: A Módszer hatására aktiválódhatnak a sokszor háttérbe került, elnyomott kreatív képességeink, amelyek segítségével újra teljes értékű embernek érezhetjük magukat. A különböző testi-lelki fogyatékkal élők is felfedezhetik rejtett képességeiket, emberi értékeiket.
Mint kiképző analitikus pszichoterapeuta vallom, hogy a Katarzisz Komplex Művészetterápia módszere, mint képzőművészeti technikákra épülő vizuális alkotófolyamat megfelelő módszertani háttér és terápiás keretek között fejlesztő és rekreációs hatású, támogatja a pszichés struktúra újjászerveződését, hozzájárul ahhoz, hogy a terápiában résztvevők rátaláljanak saját, egyedi életútjukra.
A módszer terápiás folyamatában készült alkotások nem pusztán kísérői a páciensek gyógyulásának, hanem maga az alkotó folyamat az, ami a gyógyulást, a személyiségfejlődést és kibontakozást elősegíti. Ebben a folyamatban központi szerepet játszik, hogy a terápia kiscsoportos közösségben zajlik, amelynek katalizáló és szocializációt fejlesztő ereje van, miközben a csoportban mindenki egyénileg alkot. Mindebből természetszerűen következik, hogy a módszer egyszerre segíti és fejleszti úgy az egyéniség kibontakozását, az egyéniséggé válást, mint a szociális érzékenységet.”
(Felhasznált irodalom: Antalfai Márta, Alkotás és kibontakozás. A Katarzisz Komplex Művészetterápia elmélete és gyakorlata. Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány, Budapest, 2016; Antalfai Márta előadásainak anyaga és absztraktjai; Antalfai Márta: Katarzis-élményre épülő tematikus művészet-pszichoterápia. In: Személyiséglélektantóé az egészségpszichológiáig. Trefort Kiadó, Bp. 2007.)
